1. mássalhangzó: a nyelv és a szájpadlás eleje közt képzett réshang, a zs zöngétlen párja.

2. ennek írásjegye (s, s). | <rövidítésként:> ▸ s ▸ s ▸ s

és. jelen s múlt; ki s be; hívlak, s nem jössz; ▸ s a többi

1. áll | ▸ galambfélék | <fajnévként.> ▸ szirti galamb ▸ örvös galamb

2. a galamb képe mint a béke, ill. kat.: a szentlélek jelképe. | sajtó békülékeny(ebb) magatartású, ill. békepárti politikus.

3. a galamb húsa mint étel. ▸ töltött galamb

4. nép | ▸ valakinek a galambja vár a galambom. | ▸ édes, drága galambom!

5. táj madár alakúra sütött tészta. ▸ várja, hogy a sült galamb a szájába repüljön

[ szláv ]

1. <cselekvés, folyamat eredményének kif-ére.> kaparék, hasadék.

2. <valaminek rendeltetés v. felhasználás szerinti megnevezésére.> festék.

<valaki és a hozzá tartozók összességének megnevezésére.> anyámék, kovácsék.